A Palotai Polgárőrség Bűnmegelőzési – Önvédelmi – Önkéntes Tűzoltó – MÁTRIX Egyesület (továbbiakban Egyesület) Budapest Főváros XV. kerületében, Budapesten és az Agglomerációban valamint Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, a szilárdabb közrend és közbiztonság érdekében társadalmi bűn- és baleset-megelőzési, közút és közmű ellenőrzési, gyermek és ifjúságvédelmi, tűzvédelmi, műszaki és egészségügyi speciális mentési, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi céllal létrejött szervezet, amelyet a tagok önkéntes társulásukkal hoztak létre. 

1.1.    A Szervezet neve: Palotai Polgárőrség Bűnmegelőzési – Önvédelmi – Önkéntes Tűzoltó – MÁTRIX Egyesület 

Rövidített elnevezése:   Palotai Polgárőrség 
 
1.2.    A Szervezet székhelye:  1157 Budapest, Hartyán köz 3. (Zöld Klub)
         Levelezési címe: 1605 Budapest, Pf.: 256/1
         E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
         Telefonszám/fax:   +36 (1) 707-8979

1.3.    Működési területe: Elsődlegesen – Budapest, XV. kerület közigazgatási területe továbbá, igény és szükség szerint, Budapest és az Agglomeráció, valamint Magyarország egész területén bűn és baleset- megelőzési, közút és közmű ellenőrzési, gyermek és ifjúságvédelmi, katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, tűzoltási, speciális élet és műszaki mentési feladatokat lát el.

1.4.    Alapítás éve:     1990

1.5.    Pecsétje:    Palotai Polgárőrség kör alakú pecsét, középen az  Egyesület
          emblémája, alatta a 3167 nyilvántartási szám
          valamint a
          Palotai Polgárőrség téglalap alakú pecsét
          1157 Budapest, Hartyán köz 3.
          1605 Budapest, Pf. 256/1
          19651910-1-42
          Bankszszám: 17000019-11589763

Jelképe:

                                                                                               



1.6.    Az Egyesület jogállása

1.6.1.    A Palotai Polgárőrség Bűnmegelőzési – Önvédelmi – Speciális Mentők – Önkéntes Tűzoltó – MÁTRIX Egyesület önálló jogi személy, mely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (továbbiakban Etv.) alapján, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) szerint kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezet. 
Az Egyesület Önkéntesen létrehozott, a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működik, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul. Önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkezik. Céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. Az Egyesület együttműködik a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetségével (továbbiakban BPSZ). Címe: 1044. Budapest Tomori utca 17. A Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. A XV. kerületi Rendőrkapitánysággal, A XV. kerület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzattal és annak tagszervezeteivel. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságával. A IV-XV. kerületi Tűzőrséggel, a Polgári Védelmi Igazgatósággal. A XV. kerületi Polgári Védelmi Parancsnokságával. Környezetvédelmi Felügyelettel. Fővárosi Közterület Felügyelőségével. A XV. kerület Közterület Felügyelőségével A Magyar Posta Igazgatóságával. A Magyar Állam Vasutak Biztonsági Igazgatóságával. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártok támogatását nem fogadhatja el, és politikai pártokat nem támogathat.

a)    nyilvántartott tagsággal rendelkezik;
b)    nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból szolgáltatásait bárki
       igénybe veheti;
c)    vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
       veszélyeztetve végez;
d)    gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályában meghatározott
       tevékenységére fordítja,
e)    közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi
       támogatást nem nyújt;
f)    az 1.6.1.) a) pontban foglalt közhasznú tevékenysége során a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
       törvény (továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdésének f) pontjában és 2. § (1) bekezdésében valamint a 
       helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban: Ötv.)  8. § (1) bekezdésében
       meghatározott állami közfeladatot lát el a Rendőrségi törvény 2. § (2) bekezdés a) és c) pontjában,
       valamint Rtv.) 100. § (1) bekezdés g) és 101. § (1) bekezdés f) pontjában, illetőleg az Ötv.) 8. § (5)
       bekezdésében foglaltaknak megfelelően a Rendőrséggel, valamint a települési önkormányzatokkal
       történő együttműködése során;
g)    céljainak és feladatainak megvalósítása során nem avatkozik be önálló jogi személyiségű
       tagszervezeteinek működésébe, valamint nem korlátozza azok önállóságát, tevékenységét, döntéseit,
       jogkörét, felelősségét mindaddig, amíg az adott tevékenység a hatályos jogszabályokkal, valamint az
       Egyesület Alapszabályával és a Szervezeti és Működési Szabályzatával (a továbbiakban: SZMSZ), illetőleg
       más belső szabályzataival összhangban van;
h)    tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos vagy helyi sajtó útján is
       nyilvánosságra hozza. 

1.6.2.    A Palotai Polgárőrség

a)    a közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, a Kszt.
       26. § c) 15. alapján kiemelkedően, valamint

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjának rendelkezései szerinti tevékenység igazolására az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

b)    nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés Ksztv. 26.§ c) 4. pontja alapján, továbbá
c)    a gyermek- és ifjúságvédelem a Kszt. 26. § c) 10. pontja alapján, továbbá
d)    a környezetvédelem terén a Kszt. 26. § c) 9. pontja alapján, továbbá
e)    bűnmegelőzés és az áldozatvédelem Ksztv. 26.§ c) 23. pontja alapján, továbbá
f)    a természetvédelem terén a Kszt. 26. § c) 8. pontja alapján, továbbá
g)    ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység közvetlen veszélyhelyzet elhárítása Ksztv.
       26.§ c) 21.) pontja alapján közhasznú tevékenységet folytat.

1.7.    Az Egyesület célja és feladatai

a)    Budapest XV. kerület, Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzat Közbiztonsági Koncepciójában
       foglaltak megvalósításában való aktív közreműködés.
b)    a közrend és közlekedésbiztonság, a bűncselekmények megelőzése és a baleset-megelőzés, a
       gyermek- és ifjúságvédelem (drog prevenció), tűzmegelőzési és katasztrófavédelmi, élet és műszaki
       speciális mentési, valamint a környezetvédelem érdekében önkéntes társadalmi munkát végez, a
       Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével összhangban.
c)    A bűnalkalmak korlátozásával az ismertté vált bűncselekmények számának mérséklése, a közbiztonság
       javítása, a lakosság és a bűnüldöző, valamint a rendvédelmi szervezetek közötti bizalom és
       együttműködés erősítése.
d)   a társadalmi munkában végzett bűnmegelőzési, közbiztonsági, megelőző vagyonvédelmi, a gyermek- és
       ifjúságvédelmi, baleset-megelőzési és a környezetvédelmi tevékenység, valamint a Szomszédok
       Egymásért Mozgalom (a továbbiakban: SZEM) népszerűsítése, az e tevékenységekre vonatkozó
       ajánlások, javaslatok véleményezése, kidolgozása és közvetítése.
e)    A bűncselekmények és balesetek áldozatainak felkarolása, érdekvédelmének elősegítése.
f)    Az Egyesület járőrszolgálatai során az adott terület közútjait, közműveit ellenőrzi, a hibákról
       haladéktalanul tájékoztatja az illetékes szerveket, hatóságokat, szükség szerint a helyszínt biztosítja.
g)    A természeti és épített környezet védelme A közterületek (parkok, játszóterek, lakótelepek, stb.)
       rendjének, tisztaságának és eszközeinek megóvása, kiemelt feladatként Rákospalota-Pestújhely-
       Újpalota egész területén.
h)    A működési területén található közösségi és személyi tulajdon társadalmi tevékenység keretében való
       fokozott védelme, az ezeket károsító jogsértések megelőzése.
i)    A önkéntes közreműködő tevékenységet fejt ki a társszervekkel, szervezetekkel és más társadalmi
      szervezetekkel együttműködve.
j)    Vagyonvédelmi feladatok ellátása a lakosság biztonságérzetének növelése érdekében, nyugalmának
       biztosítását szem előtt tartva.
k)    A rendőri-rendvédelmi, valamint az egyéb, polgári védelmi szervekkel való összehangolt munka
       előmozdítása, valamint a kerületi önkormányzattal kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítése.

Az Egyesületi célokat és feladatokat a polgárőrség az alábbi jogszabályi környezetben látja el.

Alkalmazandó jogszabályok:

    - Polgárőrségről szóló 2006 évi LII. Törvény
    - A Polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. Törvény
    - A Katasztrófák elleni védekezés irány-ításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos
      balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény 23 § (1) és (3) bekezdés
    - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 1 § (1) bekezdés,
      2 § (1) bekezdés, 17 § (1) bekezdés (j.) pontja
    - Az építttet körny4ezet védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény
    - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
    - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
    - A Büntető eljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény
    - A Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. 
     (XII.28.) kormányrendelet
    - A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003. (X.28.) Országgyűlési Határozat
    - A Természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. Törvény
    - A Környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi XIII. törvény

Egyéb alkalmazandó jogszabályok:

    - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzata Képviselő testületének
      Bűnmegelőzési koncepciója
    - Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Önkormányzata Képviselő testületének
      Drogstratégiája


1.7.1. Az Egyesület és a Polgárőrség céljait megvalósító szervezetek munkáját elősegítő források:
    •    jogszabály-változtatások,
    •    működési környezet változtatásai,
    •    módszertani ajánlások és útmutatók,
    •    bűnmegelőzési feladatok változásai 
    •    egyéb, a működéssel és a feladatokkal kapcsolatos megoldások közvetítése,
    •    nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások honosítása, népszerűsítése;
a)    külföldi, azonos profilú szervezetekkel kapcsolatlétesítés és a kapcsolatok folyamatos ápolása;
b)    szakmai konferenciák, továbbképzések szervezése, lebonyolítása, segédletek kiadása, terjesztése;
c)    a rendőri és rendvédelmi szervekkel, valamint a helyi (települési) önkormányzattal kapcsolatos feladatok
       végrehajtásának elősegítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés
       erősítése;

1.7.2.    Céljai elérései érdekében az alábbi konkrét feladatokat hajtja végre:

    •    működési területén lakossági járőrözéseket szervez, a bűnügyileg fertőzött területek, veszélyeztetett
         személyek, ingó- és ingatlan vagyontárgy védelmére
    •    a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával propaganda tevékenységet fejt ki a közbiztonság, a
         társadalmi bűn- és baleset-megelőzés népszerűsítése érdekében,
    •    a nemzetközi tapasztalatok, módszerek, ajánlások honosítása
    •    az egyesületi célok megvalósítása érdekében oktató tevékenységet végez, és előadásokat tart
    •    a bűncselekmények megelőzése érdekében konkrét javaslattevő fórum a helyi önkormányzat illetékes
         szervei (bizottságai) és a kerületi bűnüldözési- és bűnmegelőzési szervek részére.
    •    járőrszolgálatai során ellenőrzi a közutakat, közműveket, a hibákról haladéktalan tájékoztatást nyújt az
         illetékes szervek, hatóságok felé, szükség szerint a helyszínt biztosítja 

Az Egyesület nem zárja ki, hogy a közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül Budapest XV. kerület bármely polgára - a bűnmegelőzési és áldozatvédelmi, a környezetvédelmi, továbbá a közrend- és vagyonvédelmi feladatok megvalósítása során - részesülhessen. Az Egyesület elsődleges gazdasági tevékenységet nem folytat, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja, a szervezet befektetési tevékenységet nem folytat, amennyiben a jövőben folytatna - a Közgyűlés döntése alapján - az általa elfogadott befektetési szabályzatot kell létrehozni.

Az Egyesület szervezete:

1.    Közgyűlés
2.    Elnökség
3.    Tisztségviselők (Képviselők)
4.    Az Egyesület Készenléti Egysége
5.    Tagság

2.1.    KÖZGYŰLÉS

A)    Az Egyesület legfőbb döntéshozó és véleményező szerve, mely a tagok összességét foglalja magába. A 
        Közgyűlésben valamennyi rendes egyesületi tag szavazati joggal rendelkezik.

B)    Minden tagnak egy szavazata van.

C)    A Közgyűlésen a pártoló és a tiszteletbeli tagok, valamint a meghívottak - a zárt ülés kivételével -
       tanácskozási joggal vesznek részt. 

2.1.1.    A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)   az Alapszabály létrehozása és módosítása;
b)   az éves költségvetés meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadása;
c)   az Elnök megválasztása, illetőleg visszahívása;
d)   az Alelnök(ök) megválasztása;
e)   a Titkár megválasztása, illetőleg visszahívása;
f)    az Elnökség tagjainak megválasztása, illetőleg visszahívása;
g)   az SZMSZ jóváhagyása;
h)   Az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg feloszlásának
      kimondása;
i)    a tagdíjfizetés elveinek és a tagdíj mértékének meghatározása;
j)    tagsági jogviszonnyal összefüggő, valamint választott tisztségviselőt elmarasztaló határozattal szembeni
      jogorvoslati kérelmek elbírálása,
k)   a tag kizárása ügyében a Közgyűlés elé terjesztett jogorvoslati kérelem elbírálása;
l)    bármely egyéb olyan kérdés, amiben a döntést a Közgyűlés magához vonta, illetőleg amiben a
      kizárólagos hatáskörét megállapította.
m)  1989.évi II. törvény (Etv.) 12. § (1) bekezdés c. (elnökség) évi beszámolójának elfogadása.

2.1.2.    A Közgyűlés összehívása

A)    A közgyűlést kötelezően össze kell hívni: 
     a)    évenként legalább egy alkalommal legkésőbb az adózás rendje szerinti beszámolási (mérlegbeadási)
            határidő lejáratát megelőző hónap utolsó napjára; továbbá ötévenként tisztújítás céljából legkésőbb
            a tárgyév második negyedévének utolsó napjáig megtarthatóan (rendes közgyűlés).

továbbá bármikor (rendkívüli közgyűlés), ha azt:

     b)    az Elnökség tagjainak több mint a fele az ok és a cél megjelölésével írásban kezdeményezi; 
     c)    a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban kéri; 
     d)    a bíróság elrendeli; 
     e)    a törvényességi felügyeletet a közhasznú működés tekintetében gyakorló ügyészség a törvényes
            működés helyreállítása érdekében kezdeményezi,

B)    A Közgyűlést szükség szerint az Elnök bármikor összehívhatja. 

2.1.3.    A közgyűlés összehívásának rendje

a)    A Közgyűlést, az Elnök-akadályoztatása esetén- legalább két Alelnök hívhatja össze. Amennyiben az arra jogosultak mindegyike akadályoztatva van, illetőleg az arra jogosult a Közgyűlés kötelező összehívására nem hajlandó, vagy határnapra elmulasztja, a mulasztás következményeire való írásbeli figyelmeztetés kézbesítését követő, és eredménytelenül eltelt 15 napon túl a rendes tagok képviselője jogosult a Közgyűlést összehívni.
b)    A Közgyűlés kötelező összehívását az Elnök, illetőleg az Őt tartós távollétében helyettesítő vezető tisztségviselő nem tagadhatja meg, időpontját nem odázhatja el.
c)    A Közgyűlésre annak javasolt napirendjét feltüntetve a tagokat írásban, „Meghívó levéllel” kell összehívni. A Meghívó levélnek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, idejét, a napirendi pontokat.
d)    A rendes évi Közgyűlésre szóló meghívót (értesítést) a kitűzött időpontja előtt legalább 15 (tizenöt), a rendkívüli Közgyűlést a kitűzött időpontja előtt legalább 8 (nyolc) nappal kézhez vehetően kell kiküldeni, illetőleg kézbesíteni az egyesületi tag részére. A meghívóval együtt vagy legkésőbb a Közgyűlés napját megelőző 8 (nyolc) nappal kézbesíteni kell a javasolt (meghirdetett) napirendhez készült írásbeli előkészítő dokumentumokat (előterjesztések, beszámolók, javaslatok, ajánlások, tájékoztatók, egyéb megvitatásra kerülő dokumentumok

2.1.4.    A Közgyűlés nyilvánossága, lebonyolításának rendje

•    A Közgyűlés nyilvános. A zárt ülés tartásáról az Elnökség határoz. Zárt ülést lehet elrendelni személyiségi jogsérelem, vagy az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint.
•    A Közgyűlés lebonyolítása során meg kell választani a Közgyűlés Levezető Elnökét, aki főszabályszerűen az Elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az Alelnökök valamelyike, illetve bármely felkért egyesületi rendes tag, aki a Közgyűlésen jelen van. A Közgyűlés Levezető Elnökének javaslatára a Közgyűlés a jelenlévők közül Jegyzőkönyvvezetőt választ. A Levezető Elnök javaslatára a Közgyűlés a jelenlévő tagok közül megválaszt két Jegyzőkönyv-hitelesítő személyt.
•    A Közgyűlés alapszabályszerű lebonyolításáért a Levezető Elnök felel, aki a Közgyűlés rendjét jogosult és köteles fenntartani (megnyitja, berekeszti és bezárja a Közgyűlés üléseit, megállapítja a határozatképességet, megadja, vagy elvonja a szót valamely tagtól, összegzi és megállapítja a szavazás eredményét, rendzavarás esetén javaslatot tehet a Közgyűlés részére a rendzavaró tag ülésteremből való kiutasítására, illetve ügyel az ülés törvényszerűségi követelményeinek megtartására).


2.1.5.     A Közgyűlés határozatképessége, a határozathozatal rendje, a határozatok nyilvánossága

A Közgyűlés:

1)    határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagjainak több mint a fele - minősített többséget igénylő kérdésben több mint (50%+1 fő) - jelen van és ezt a jelenléti íven sajátkezű aláírásával igazolta;
2)    Határozatait - a minősített többséget igénylő ügyek kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza meg;
3)    az ügyintéző és képviseleti szerveket, valamint a közvetlenül megválasztott tisztségviselőket az Etv. 11. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján nyílt szavazással választja meg; 
4)    minden egyéb kérdésben nyílt szavazással dönt; kivéve, ha az ügy jellegére és jelentőségére tekintettel a Levezető Elnök titkos szavazást rendel el, illetőleg azt a jelenlévő tagok legalább 10%-a név szerinti szavazást indítványoz;

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe nem utalt döntések meghozatalára az Elnökség, mint testületi szerv jogosult.

5)    a szavazati joggal rendelkező jelenlévők 2/3-ának (két-harmadának) szavazata kell:
    a)    az Alapszabály megállapításához és módosításához;
    b)    az éves költségvetés meghatározásához és a Kszt. 7. §-ának (1) bekezdés d) pontjában foglaltaknak 
           megfelelően az éves beszámoló (mérleg), valamint a Kszt. 19. §-ának megfelelő közhasznúsági
           jelentés elfogadásához;
    c)    az Elnök és Alelnök és az ügyintéző szerv = titkár, képviselő megválasztása és visszahívásához
    d)    az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, illetőleg az Egyesület
           feloszlásának kimondásakor
    e)    az SZMSZ jóváhagyásához, ha abban az Alapszabály szerint a Közgyűlést megillető hatáskör
           átruházására kerül sor az Elnökségre vagy közvetlenül 
     f)    ha az egyesületi vagyon 50% feletti hányadával az Elnök(ség) tagjai rendelkezni kívánnak
    g)    a Közgyűlés tagjának kizárásához;

6)    titkos szavazás esetén a határozatképesség tekintetében valamennyi, az arra jogosultaktól származó, személyenként egy leadott szavazatot számításba kell venni, a határozathozatal szempontjából az érvénytelen szavazatokat figyelmen kívül kell hagyni. 
7)    Határozatképtelenség miatt feloszlatott, 15 napon belül megismételt Közgyűlés a jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes, feltéve, hogy a megismételt Közgyűlést azonos napirenddel hívják össze, és a tagokat előzetesen, írásban figyelmeztették a távolmaradás ilyen irányú jogkövetkezményeire.

A Közgyűlésről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, továbbá hangfelvétel készítése is jogszerű. A Közgyűlés döntéseit írásban, igazolható módon közli az érintettekkel.


2.1.7. A jegyzőkönyv tartalmi elemei:

1.    a megjelent tagok száma, neve (jelenléti ív)
2.    a napirend szerint megtárgyalt kérdések rövid összefoglalása (a keletkezett dokumentumokat a
       jegyzőkönyvhöz csatolni kell)
3.    az elfogadott határozatok pontos szövege (az évszámmal tört sorszámmal feltüntetve)
4.    a leadott szavazatok számát („igen”, „nem”, „tartózkodott” megjelöléssel ellátva)
5.    a napirendi pontokhoz hozzászólók nevének feltüntetésével a hozzászólás rövid ismertetése.
A Jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, és a Jegyzőkönyvvezető aláírja, a két Jegyzőkönyv-hitelesítő kézjegyével ellátja (hitelesíti).

2.1.8. A tag irat-betekintési joga:

Az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba – a személyiségi jogvédelmi szabályok, és az adatvédelemre figyelemmel előzetes időpont-egyeztetést követően bárki betekinthet. A közhasznúsági jelentésbe is bárki betekintést nyerhet, (az iratbetekintés általános szabályai szerint), illetve az iratokról saját költségére másolatot készíthet.

2.2.    ELNÖKSÉG

2.2.1.    Az Elnökség 4 főből, az Elnökből, az Alelnökökből, és a Titkárból álló ügyintéző és képviseleti szerv (operatív irányító, vezető szerv).
A Közgyűlések közötti időben mindazon kérdésekben önállóan, saját felelősségére dönt, melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Döntéseiről, tevékenységéről a Közgyűlésnek számol be.

     A/ Az Elnökség tagjai: (akiket a közgyűlés választ meg)

a)    Az Egyesület Közgyűlése által megválasztott tisztségviselők:
       -    Elnök,
       -    Alelnök(ök),
       -    Titkár

   Az Elnökség állandó résztvevői:


B/    Az Elnökség ülésein annak valamennyi itt felsorolt résztvevője szavazati, tanácskozási és vélemény-nyilvánítási joggal vesz részt. A határozathozatalban minden szavazati joggal rendelkező tag egy-egy szavazatával vesz részt.
C/    Az Elnökség ülésein – zárt ülést kivéve – tanácskozási, vélemény-nyilvánítási joggal vehetnek részt a pártoló és tiszteletbeli tagok személyesen, jogi személy pártoló és tiszteletbeli tagok pedig képviselőjük útján, valamint a meghívottak az adott napirend tekintetében.
D/    Az Elnökség tagjait a Közgyűlés 4 (négy) évre, de legfeljebb a következő tisztújító Közgyűlésig választja meg, Mandátumuk lejáratával újraválaszthatók, illetőleg tisztségükből visszahívhatók..
E/    Tisztségviselőket és így az elnökség tagjait a közgyűlés hívhatja vissza és meg kell határozni a visszahívás okát. 


2.2.2.    Az Elnökség:

a)    Működésének az Alapszabályban nem rendezett részletes ügyrendi rendelkezéseit a Kszt. 7. §-ának (2)
       bekezdésében foglaltakra is figyelemmel SZMSZ-ben szabályozza;
b)    Dönt a jogi személy, a pártoló és a tiszteletbeli tagok felvételéről, dönt a tag kizárásáról;
c)    Tagjait az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli;
d)    Tagjai e tevékenységüket díjazás nélkül végzik, a tevékenységükkel összefüggésben felmerülő igazolt
       készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak;
e)    Feladatai ellátásához, szükség esetén, szakértőt kérhet fel;
f)    Megválasztja a tisztségviselőket, beszámoltatja a tisztségviselőket a munkájukról; 
g)    Bizalmatlansági indítványt terjeszthet a Közgyűlés elé az Elnök és/vagy az Alelnök (ök) visszahívására,
       amelyet soron kívül, de legkésőbb az elfogadásától számított 60 (hatvan) napon belül összehívott
       rendkívüli közgyűlés elé kell terjeszteni; 
h)    Megadja az előzetes felhatalmazást a Egyesület adminisztratív ügyeinek és pénzügyi-számviteli
       munkájának ellátására szolgáló irodai munkaszervezet (a továbbiakban: Egyesület Iroda) létrehozására
       és működtetésére. 

2.2.3.    Az ELNÖKSÉG ülése(i):

2.2.3.1.    Az Elnökség üléseinek összehívása, nyilvánossága, a határozatok nyilvántartása, döntéseinek nyilvánosságra hozatala: 

a)    Az Elnökség ülései külön meghívottak esetén nyilvánosak, egyéb esetben zártak. 
b)    Az Elnök - akadályoztatása esetén az Alelnök - hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévente kell összehívni.
c)    4 (négy) évenként a tisztújítás céljából megtartott tisztújító rendes közgyűlést követő 30 (harminc) napon belül tisztújítás céljából kötelezően össze kell hívni, továbbá 30 (harminc) napon belül soron kívül: 
    •    ha azt a tagjainak legalább egyharmada írásban kéri;
    •    az ügyész felhívására, valamint
    •    a 2.2.2. j.) pontban leírtak alapján, az Elnök és/vagy az Alelnök(ök) visszahívására benyújtott és az Elnökség által elfogadott bizalmatlansági indítvány esetén, soron kívül, de legkésőbb a bizalmatlansági indítvány elfogadásától számított 60 (hatvan) napon belül. 
d)    Az elnökségi ülésekre meghívót kell küldeni, amely tartalmazza az ülés helyét, pontos időpontját, javasolt napirendjét.
e)    Az elnökség határozatképes, ha a határozathozatalkor az elnökségi tagok közül 3 fő jelen van. Az Elnökség a határozatait egyhangú, nyílt szavazással, vagy titkos szavazással hozza. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül.

2.2.3.2.    A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

    •    az ülésen elhangzottak lényegét,
    •    a meghozott határozatokat, azok végrehajtásának határidejét és felelősét,
    •    a döntést támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét.
Az elnökségi határozatok nyilvántartó könyvben kerülnek rögzítésre, amely tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát nyílt szavazás esetén személyét. Az elnökség a határozatait írásban, az egyesületnél szokásos módon közli az érintettekkel, az elnökségi ülést követő 15 napon belül.

2.2.4.    Az Elnökség feladatai, hatásköre:

1.    Az Elnökség legkésőbb az éves rendes Közgyűlésen köteles beszámolni az Egyesület éves munkájáról, a vagyonkezelésről. Az Elnökség gondoskodik az Egyesület működéséhez szükséges anyagi, technikai feltételek biztosításáról, továbbá ellátják a közbiztonsági figyelőszolgálatok irányításával kapcsolatos teendőket.
2.    A határidős tevékenységekről és annak eredményeiről havonta, a gazdasági-és vagyonkezelés helyzetéről negyedévenként köteles beszámolni a Közgyűlésnek, illetve tagoknak.
3.    Az Elnökség köteles tájékoztatni a tagságot az Egyesület nevében kötött megállapodásokról, szerződésekről, és a szolgáltató jellegű vállalkozások kezdeményezéséről. A szerződések és a szolgáltatások teljesítésében, egyenlő bánásmód és feltételek mellet valamennyi tag alanyi jogon vesz részt.
4.    Bizalmatlansági indítványt terjeszthet a Közgyűlés elé az Elnök, az Alelnökök és a Titkár visszahívására, melyet soron kívül, de legkésőbb az elfogadástól számított 60 (hatvan) napon belül összehívott rendkívüli Közgyűlés elé kell terjeszteni.
5.    Beszámoltatja a tisztségviselőket a munkájukról
6.    Dönt a jogi személy, a pártoló és tiszteletbeli tagok felvételéről, kizárásáról
7.    Képviseleti jogkörében eljárva, a jogi képviselőn keresztül ellátja az egyesületi tagok jogvédelmét
8.    Feladatai ellátásához szükség esetén szakértőt kérhet fel

2.2.5.    Az Elnökség felelőssége:

Az Elnökséget az Egyesület vagyonával történő gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli. Önállóan, saját testületi felelősségére dönt minden olyan kérdésben, mely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

2.2.6. Az Egyesület képviselete és jegyzése:

a)    az elnök egy személyben önállóan, a Palotai Polgárőrséget annak elnöke akként jegyzi, hogy a kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott Palotai Polgárőrség neve alá a hiteles aláírási címpéldány szerint a teljes nevét önállóan írja.
b)    az alelnökök együttesen;
c)    a jogi képviselő a megbízása és meghatalmazása keretei között a külön törvényben
meghatározott jogkörének megfelelően egyszemélyben önállóan.
d)    Bankszámla feletti rendelkezési joga az Elnöknek és a közgyűlés által megválasztott képviselőnek van, együttes aláírással.

2.2.7. Összeférhetetlenségi szabályok:

A vezető szerv (Közgyűlés és az Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
    •  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
    •  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a kiemelten közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ksztv 8. § (1) bekezdése]
A kiemelten közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület elnökségi és – létrehozása esetén- Felügyelő Bizottságának tagja- az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.[Ksztv. 9. § (1) (2) bekezdése]

2.3. TISZTSÉGVISELŐK

2.3.1.    Egyesület tisztségviselői:
       
A/    ELNÖK:
Az Egyesület reprezentatív - a gyűléseken, tárgyalásokon, fórumokon, és a kapcsolatok kiépítésében - képviselője.  Önállóan jogosult az Egyesület képviseletére.
Az Elnök közvetlen hatáskörébe tartozik
   a) a Közgyűlés és az Elnökség döntéseivel összefüggő eseti célfeladatok meghatározása;
   b) a kifizetések jóváhagyása;
   c) a Polgárőr elismerő oklevél, pénzjutalom adományozása;
   d) az alelnökök, a jogi képviselő, a könyvelő megbízása, felmentése;
   e) megbízási díjak, tiszteletdíjak megállapítása;
   f) külső szolgáltatások igénybe vétele;
   g) szerződések, megállapodások aláírása;
   h) javaslattétel az alelnökök személyére;
    i) A Közgyűlés és az Elnökség összehívása.

A Egyesület Elnöke közvetlenül irányítja a titkár és a jogi képviselő tevékenységét. A Egyesület Elnökének munkáját a működési, szervezeti, külső kapcsolati, együttműködési kérdésekben az Alelnök, a Titkár és a közgyűlés által megválasztott képviselőnek (3 fő) segítik. Az Alelnök, a Titkár és a közgyűlés által megválasztott képviselő az SZMSZ-ben és a Egyesület Elnöke által közvetlenül meghatározottak szerint a Egyesület Elnöke mellett és annak helyettesítése során az Egyesület képviselőiként járnak el.

Az Egyesület Elnöke:
Vona János 

       
B/    ALELNÖK(ÖK):

Az Elnök akadályoztatása esetén, az Alelnökök helyettesítési jogkörben eljárhatnak. Az Alelnökök feladata általánosságban, az Egyesület és a lakosság közötti kapcsolat, az Egyesület és a kerületi önkormányzat közötti kapcsolat fenntartása, támogatók keresése, valamint egyéb, az Elnök által rábízott feladatok.

Alelnöki tisztséget tölt be:
Tóth Gyula 
Csoma László Zoltán 



C/    Titkár:

Az „Egyesületi Iroda” vezetője, amely az Egyesület szervezeti, ügyviteli, és pénzügyi, számviteli tevékenységének ellátására szolgáló munkaszervezet. Feladata: az irodai működési szabályrendszer kidolgozása, és a folyamatos végrehajtása, ügykezelés, személyes adatok- és szervezeti titkok kezelése.

Titkári posztot betölt:
Sümegi Sarolta

D/    Közgyűlés által választott képviselő

Az Egyesület szervezeti, ügyviteli, és pénzügyi-számviteli tevékenységének ellátása.
Feladata: a bankszámla feletti rendelkezés az Elnökkel együttesen, pályázatok beadása és elszámolásának végrehajtása, ügykezelés, személyes adatok- és szervezeti titkok kezelése.

Közgyűlés által megválasztott képviselő:
Bagi Andrea

E/    Jogi képviselő:

Ellátja az egyesületi tagok tagsági jogviszonyával kapcsolatos jogvédelmet, a kerület polgárainak jogsegélyt nyújt az esetleges törvénysértések észlelése esetén, gondoskodik az Egyesület működését biztosító jogszabályi keretek feltárásáról, illetve a jogszabályfigyelésről, garantálja az egyesületi munka jog-és törvényszerűségének biztosítását. Az Elnök képviseletét, a jogi képviselő a megbízása és meghatalmazása keretei között a külön törvényben meghatározott jogkörének megfelelően képviseli.

Hatósági vagy bírósági eljárásban (ügyvédkényszer esetén) eljárási kompetenciája nincs.
Az Egyesület jogi képviselője:
Tóthné dr. Pechó Napsugár Olga 

F/    Parancsnok: 

Az Egyesület polgárőr parancsnoka, megegyezik az Elnök személyével. Felelős irányítója az Egyesület szervezeti, ügyviteli és pénzügyi-számviteli tevékenységének ellátására szolgáló irodai munkaszervezetnek (az Egyesület Iroda);  
Az elnökség előzetes jóváhagyásával kinevezi (megbízza/alkalmazza), illetőleg felmenti az Egyesület Iroda felelős vezetőjét; valamint a gazdasági vezetőt [(fő-)könyvelő];  Gyakorolja a munkáltatói jogkört az Egyesület alkalmazottai, valamint a hozzá kirendelt (kivezényelt) munkavállaló(k) felett a kirendelés (kivezénylés) keretei között átruházott hatáskörben. 
Felügyeli:
    -    az Egyesület Irodája működési szabályzatainak kidolgozását; 
    -    a jóváhagyását követően azok folyamatos végrehajtását; 
    -    az Egyesület ügykezelését, iratkezelését, személyes adat- és titokkezelésének rendjét;
   

2.3.2.    A Tisztségviselők (Képviselők) helyettesítésének szabályai:

1.)  Az Elnököt, a tisztségét megillető teljes hatáskörében - tartós (előreláthatólag 30 harminc napot meghaladó) - akadályoztatása esetén az Alelnök - mindkettőjük egyidejű hosszabb (előreláthatólag további 15 tizenöt napot meghaladó) - akadályoztatása esetén az Alelnök egyetemleges helyettesíti. 
2.) A vezető tisztségviselőket, a tisztségüket megillető hatáskörükben - ideiglenes (előreláthatólag 3 három munkanapot meghaladó, de 30 harminc naptári napot el nem érő) - akadályoztatásuk esetén a halaszthatatlanul, illetőleg a jó gazda gondossága mellett okszerűen soron kívül végrehajtandó intézkedések tekintetében, a tisztségviselők a szükséges és elégséges mértékben a tartós akadályoztatásra irányadó szabályok szerint helyettesítik. 
3.) Az Elnök az az Alelnököt, továbbá az Alelnökök bármelyike egymást, illetőleg a vezető tisztségviselő (k) bármilyen, a hatáskörébe és jogkörébe tartozó feladat tekintetében megbízhatja és meghatalmazhatja a képviseletével vagy a munka ellátásával.

  
2.3.3.    Kötelezettségvállalás és utalványozás az Egyesület nevében:

    1.) Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződést, illetőleg jognyilatkozatot - ide értve különösen a bankszámla feletti rendelkezést is - az Elnök önállóan, az Alelnökök kettő együttesen ír alá.
    2.) Az Egyesület nevében, a terhére kötelezettségvállalást jelentő bármilyen alakiságú és tartalmú szerződés, illetőleg jognyilatkozat alapján, valamint a vezető szervek (Közgyűlés, Elnökség) határozatának végrehajtása körében utalványozási jogot gyakorolnak:
    
    -    az Elnök egyszemélyben önállóan: korlátozás nélkül
    -    az Alelnökök kettő együttesen: 100.000,-Ft azaz, Egyszázezer Ft-ig;

3.1.    Az Egyesület tagjai, pártoló és tiszteletbeli tagjai, a tagsági jogviszony

Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
 A tagság lehet: 
     •    rendes tagság
     •    pártoló tagság
     •    tiszteletbeli tagság
     •    ifjúsági tagság



A) Az egyesületi rendes tagság feltételei:

Az Egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkező nyílt szervezet.

Az Egyesület tagja lehet:

1.   minden magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló, 2007. évi I. törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,
2.   18. életévét betöltötte, 
3.   büntetlen előéletű, és nem áll büntetőeljárás hatálya alatt, továbbá ezt hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja
4.   a korkedvezményben részesülő tag (16. életévét betöltött, de 18 év alatti személy, akinek törvényes képviselője írásban hozzájárult tagsági felvételi kérelméhez, és felvételét az Elnökség elfogadta)
5.   az Egyesület Alapszabályát megismerte és elfogadta, célkitűzéseivel azonosul
6.   önkéntes jelentkezését - a belépési nyilatkozat kitöltésével - az Egyesület Elnökségének jelzi
7.   fizeti a mindenkor megállapított éves tagdíjat
8.   Felvételét kérheti továbbá az Egyesületbe olyan jogi személy is amely:
     a.) elfogadja az Egyesület Alapszabályát és egyéb Szabályzatait
     b.) továbbá megfelel az 1. pont második fordulatában meghatározott személyi körnek

B) Pártoló tagság:

Az Egyesület pártoló tagja lehet minden természetes személy, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely):
    •    folyamatos anyagi és erkölcsi hozzájárulással segíti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósulását, és működését
    •    az Egyesület Közgyűlése (vagy az Elnökség) minősített többséggel, határozatával annak nyilvánít
    •    tanácskozási, javaslattételi joga alapján részt vesz az Egyesület munkájában


C) Tiszteletbeli tagság:

A tiszteletbeli tagfelvétel konjunktív feltételrendszerre épül. 
Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden természetes személy, az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek kiemelkedő tevékenysége, közéleti szereplése indokolja, továbbá amelyet az Egyesület Közgyűlése (vagy az Elnökség) minősített többséggel, határozatával annak nyilvánít.



A tagsági viszony megszűnik:

1.    a tag kilépésre irányuló egyoldalú jognyilatkozatával (a kilépést írásban kell benyújtani az Elnökséghez)
2.    a tag halála esetén
3.    az Egyesület megszűnésével
4.    az Egyesület munkájában a tag – önhibájából - 3 hónapon keresztül nem vesz részt, illetve a tagdíjat sem fizette, és a hátralék megfizetésére történő felszólításra sem tesz eleget kötelezettségének
5.    ha a jogi személy, jogutód nélkül megszűnik, feloszlik, más szervezetbe beolvad
6.    Az Elnökség minősített többséget igénylő határozattal haladéktalanul megszüntetheti a tagságát annak, akit a bíróság szándékos bűncselekményért jogerősen elítélt, az érintett azonban élhet az Etv.  10. §-ának (1) bekezdésében biztosított bíróság előtti jogorvoslattal. Ez azonban az Etv.  10. §-ának (2) bekezdése szerint a határozat végrehajtását nem gátolja.

A tag kizárható:

A tagot az Elnökség minősített többséggel, határozattal kizárhatja, amennyiben a tag megsérti az Alapszabály rendelkezéseit, valamint az SzMSz- ban leírtakat nem tartja be annak ellenére, hogy erről igazolhatóan írásban értesítést kap. Úgyszintén, ha a tag valamely másik tag jogát vagy jogos érdekét megsérti, illetve ha az egyesületi tevékenység célorientált kifejtését a tag bármilyen módon gátolja, akkor a jogsértést előidéző tag kizárható. (E döntés ellen jogorvoslati kérelemmel élhet a tag, melyet első fokon a Közgyűlés elé lehet terjeszteni, a döntés közlésétől számított 15 napon belül)

3.2.    A rendes tagokat megillető jogok: 

Az Egyesületen belül a rendes tagok jogai egyenlők, a természetes személy tagok személyesen, a jogi személy tagok képviselőjük útján vesznek részt az egyesület tevékenységében. Ezen belül a küldötteik és delegált tisztségviselőik útján:

  1.  a rendes tagok választók és választhatók az Egyesület bármely tisztségére 
  2.  a közgyűlésen a rendes tagoknak szavazati joguk van
  3.  az Egyesület működése során, a tevékenység végzésével összefüggésben hozzászólási, véleményezési
       joga van; 
  4.  részt vehetnek az Egyesület által szervezett kiképzéseken, szakmai továbbképzéseken,
  5.  megilleti a jogvédelem, ha feladatai törvényes ellátása során, vagy tagsági viszonyával összefüggésben,
       személyét vagy közeli hozzátartozóját jogsértés éri
  6.  a rendes tagok betekinthetnek az Egyesület bármely szervének iratába (a személyi nyilvántartás
       kivételével), jegyzőkönyveibe, az ülések anyagaiba. Az Egyesület szervének törvénysértő határozatát -
       a tudomásra jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja.
  7.  részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein
  8.  részt vehetnek a tagok, a gyermek- és ifjúságvédelem, a baleset-megelőzés, a kábítószer-megelőzés, a
       rendőri hivatás népszerűsítése, valamint a szabadidő hasznos eltöltése érdekében Ifjú Polgárőr
       szervezeteket, amelyek a helyi (települési) szervezeti kereteken belül, annak irányításával működnek.
       Az Ifjú Polgárőr Mozgalom korhatára 12-18 év.

3.3.    A rendes tagok kötelezettségei:

Az Egyesületen belül a tagok kötelességei egyenlők.

  9.    a tag köteles eleget tenni a jogszabályokban és az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
10.   folyamatos részt venni az egyesület munkájában, ennek elmulasztása kizárást eredményezhet
11.   vállalt feladatait teljesíteni
12.   a birtokába került egyesületi vagyontárgyakat a tőle elvárható gondossággal óvni, és lehetősége
        szerint gyarapítani, e vagyontárgyak tekintetében anyagi és jogi felelősség terheli
13.   a szándékos károkozás büntetőjogi jogkövetkezményeket eredményezhet
14.   a Közgyűlés által meghatározott tagsági díj megfizetése belépéskor, illetve a tárgyév január 1-15-e
        között, a tagdíj megfizetése (a nem fizetés azonban automatikusan nem eredményezheti a tagság
        megszűnését BH2000. 274),
15.   feladatait a tőle elvárható módon teljesítse
16.   az Egyesülethez méltó, törvénytisztelő magatartás tanúsítása 
17.   havonta minimum négy (4) órányi szolgálatban való részvétel